Diákmunka kisvállalkozónak? Miért érheti meg neked is?

Diákmunka kisvállalkozónak? Miért érheti meg neked is?

Delegálni szeretnél feladatokat, de egy főállású munkaerő még sokba kerül Neked? Gondoltál már a diákmunkára? Kinek és mikor éri meg egyetemistákat foglalkoztatni? Túlmutat a nyári munkán, de miben más? Neked megérné vajon?
Vendégem a Női Kurázsinál Pásztor Petra, a Schönhertz Iskolaszövetkezet értékesítési menedzsere.

 

Virtuális asszisztens- mi az, mikor és kinek jó?

Virtuális asszisztens- mi az, mikor és kinek jó?

A modernkori titkárnőnek is tekinthető virtuális asszisztensek világába kalauzol ma el Pörzsölt Móni, az uzletiasszisztens.hu vezetője. Arról mesél, hogyan dolgozik a VA és kinek, mikor, miért lehet hasznos segítség a vállalkozásában.

Női Kurázsi: Mit jelent a virtuális asszisztens tulajdonképpen? Túlterhelt vállalkozóknak segítesz – hogyan?
Pörzsölt Móni: A virtuális asszisztens egyfajta távasszisztens vagy online asszisztens. Nagyjából azokat a feladatokat tudja átvállalni, mint amit egy hagyományos asszisztens végez egy irodában azzal a különbséggel, hogy nem egy irodában vagyunk a ”főnökkel”, hanem akár ezer kilométerrel távolabbról végzem a munkát. Sokan specializálódnak weboldalak készítésére, vagy egészségügyi jogra, tartalommarketingre.
A virtuális asszisztensek előnye, hogy folyamatos a szakmai továbbképzésük, állandóan tanulnak, hogy többet és magasabb szinten tudjanak teljesíteni, míg a hagyományos asszisztensi munkakörben ez nem feltétlenül történik meg.

NK: Virtuálisan hogyan zajlik a feladatok delegálása? Milyen feladatokat adnak át neked az ügyfeleid?
PM: Elsősorban az e-mailek kezelése, megválaszolása és a tartalommarketing (blogbejegyzések, közösségi média posztok, e-book írás). A Facebook mellett egyre több ügyfél ad hozzáférést a Twittert, Pinterest, Instagram és Youtube csatornáinak kezeléséhez. A Youtube az egyetlen, ahol a tartalom elkészítésében nem tudunk közreműködni – mivel személyes jelenlétet igényelne – de ha a kész videót megkapjuk, akkor már tudjuk kezelni a csatornát.

NK: Hogyan kapod meg a feladatokat a ”főnöktől”?
PM: E-mailben megküldi, mire van szüksége, mit szeretne látni a levélben. Technikailag két lehetőség van: hozzáférést kapok az ügyfél email fiókjához, vagy létrehoz egy olyan fiókot, amelyet csak én használok, és oda irányítja az érintett leveleket, én pedig a megbeszélések alapján válaszolom meg ezeket. Vannak ugyanakkor speciális témájú levelek, ahol nem tudok az ügyfél helyett válaszolni, mert pl. nem tudom, elvállalja-e azt az adott ügyfelet. Ilyenkor mindig egyeztetek a megbízómmal, mielőtt bármit is válaszolok az ügyfelének. A válaszokat egyébként titkos másolatban megkapja az ügyfelem is, így követni tudja, mi történik.

NK: Elég széles látókörrel rendelkezel a színes ügyfélkörödnek köszönhetően…
PM: Egyrészt igen, másrészt tulajdonképpen majdnem mindegy, mivel foglalkozik a megbízó, az ügyfeleknél többnyire ugyanazok a kérdések, feladatok jelennek meg, kivéve a szakmai kérdéseket, azokat egyeztetni kell a megbízóval.

NK: Mi a kedvenc munkatípusod?
PM: Nehéz erre válaszolni, mert pillanatnyilag a munkatársaim kinevelésével, csapatépítéssel foglalkozom, egyre inkább kivonulok a napi rutin feladatokból, de összességében nincs olyan munka, amit kiemelnék, mindet szerettem. Olyan volt, ami nagyon unalmas volt. Értsd szó szerint 5 órán át másol-beilleszt műveletet végezem, mert a feladat wordben előre megírt cikkek blogba átmásolása volt. De még ezt is szerettem, mert a kreatívok után pihentető feladat volt. A fontos, hogy a visszajelzések alapján elégedett legyen az ügyfél, az nekem is sok plusz energiát ad.

NK: Kik azok, akik virtuális asszisztenshez fordulnak?
PM: Tapasztalataim szerint azok, akik vagy már annyira túlterheltek, hogy egyedül már képtelenek minden területen maximálisan helyt állni és már nem bírják az ezzel járó feszültséget, kialvatlanságot, zűrzavart. Vagy azok, akik egyes feladatokat nem szívesen végeznek el, és több időt szeretnének másra frordítani (pl. családra, vállalkozás fejlesztésre, stb.). Vagy van olyan terület, amivel nem boldogulnak, nem értenek hozzá (pl. szövegírás-tartalomgyártás, közösségi media, stb).

Tehát jellemzően tudatos, tervező vállalkozók, akár egyszemélyes vállalkozások is vesznek igénybe virtuális asszisztenciát, amikor látják hová akarnak eljutni, több időre van szükségük és delegálni szeretnének feladatokat. Ezek az emberek már tudják, hogy mit akarnak nekem delegálni s a felszabaduló idejüket mire fogják fordítani. Az, hogy mennyi idő után történik ez meg, mikorra ”érik meg ” erre egy vállalkozás, nos ez mindenkinél egyéni, a vállalkozó tudatosságától függ.

Ha gondolkodsz virtuális asszisztens megbízásán, Mónit keresheted itt.

 

Az életmód blogger élete – inzulinrezisztenciával

Az életmód blogger élete – inzulinrezisztenciával

Egy egészségügyi probléma, amiből két dolog derül ki. Egyrészt van élet az inzulinrezisztencia mellett, másrészt pedig megfelelő hozzáállással, bárki előnyére fordíthatja megpróbáltató élethelyzeteit. Hacsavecz Beatrix mesél.

Női Kurázsi: Hogyan derült ki, hogy inzulinrezisztens vagy?

Hacsavecz Beatrix: Eleinte ”csupán” olyan tünetektől szenvedtem, mint például a hajhullás, az indokolatlan mértékű hízás vagy az állandó fáradtság. 2015-ben derült ki 3 pontos cukorterheléses vizsgálatnak köszönhetően, hogy inzulinrezisztens vagyok.

NK: Mit jelent pontosan az inzulinrezisztencia?  

HB: Normális esetben a szervezet úgy működik, hogy ha cukorra van szüksége a sejtnek, akkor jelet küld, amire válaszként a hasnyálmirigy több inzulint termel, így elvileg több cukor juthat el a sejtekhez. Amikor egy sejt rezisztens lesz az inzulinra az azt jelenti, hogy hiába van ott a sejt előtt a cukorral felpakolt inzulin, azt a sejt nem ismeri fel, hanem egyre küldi tovább a jelet a hasnyálmirigynek, hogy több inzulin, több cukor kell, mert éhezik. Pedig minden ott van egy karnyújtásnyira, de a sejt továbbra is az ínséges időket tapasztalja, mert rezisztenssé vált a cukrot szállító inzulinra. Nem veszi azt észre!

NK: Mi okozza ezt a betegséget?  

HB: Szívesebben nevezik a cukorbetegség előállapotának, mint betegségnek. Adódhat genetikai adottságokból, a mozgásszegény életmódból, a táplálkozási sajátosságból. Míg régen fontos volt a szervezet megfelelő raktározása, mert nem volt lehetőség kiegyensúlyozott a táplálkozásra. A mai kényelmes életre, a táplálék bőséges rendelkezésre állására – a szervezet nincs felkészülve.

NK: Mi történt, miután kiderült a diagnózis?  

HB: Amikor ez nálam kiderült, három nagy területen kellett azonnali változásokat bevezetni.

A korábbi adrenalinlöketet adó kedvenc sportjaim a háttérbe lettek szorítva (pl. a sziklamászás) helyette alacsony pulzusszámú edzéseket (kardio edzések) végeztem. Igazából sosem tudtam ezeket megszeretni, de ez kellett ahhoz, hogy a testemben a zsír és izom aránya optimalizálódjon.

Enni mindig szerettem, de az előkészítést, bevásárlás folyamatát már nagyon nem, ezért gyakran kimaradtak étkezések, ami rosszullétekbe fordult. Az életmódváltás eredményeként komoly figyelmet kell az étkezésemre fordítanom. 3 óránként étkezek, szigorúan beosztva, hogy hány gramm és milyen típusú szénhidrátot viszek be. Reggel 8-ig reggeli, este 10 az utolsó étkezés. Az éhség jelzi, hogy valamire jobban kell figyelnem.

A szokásosnak mondható mindennapos stressz rossz hatással van az inzulinrezisztenciára. Rágtam magam, hogy mikor minek nem tudok  megfelelni, hol kellene tartanom. Az időbeosztás a másik stresszforrásom, mert gyakran túlterveztem magam, rosszul osztottam be az időmet és jött a csalódás, mert nem értem a dolgaim végére. Emiatt az ember állandóan szorult helyzetben érezheti magát. Ezeket kellett a helyére tennem.

NK: Ebből következett a vállalkozás ötlete, ha jól sejtem…     

HB: Igen, a vállalkozás főállás mellett már akkor sem állt távol tőlem, hiszen egy társadalmi felelősségvállalási projektet vezettem akkor már évek óta. Így adta magát, hogy a megszerzett tudásomat és tapasztalatomat rendszerezve egyengessem az útját az utánam következőknek. Rengeteg energiát fektettem az inzulinrezisztens életmódváltással kapcsolatos kérdéseim a megoldásába. Ezért döntöttem úgy, hogy a tapasztalataimat, bevált módszereimet megosztom a sorstársaimmal és biztosítom számukra a biztos tudást, hogy nincsenek egyedül, jól is ki lehet jönni ebből a helyzetből.

NK: Hogyan segítesz ebben?

HB: Készítettem egy életmódváltó naplót, ami az első 8 hétben nyújt támaszt az életmódváltóknak időbeosztásban, szervezésben, a lelki pillér erősítésében és az alapok mindennapokba történő beépítésében. Született egy szintén 8 hetes on-line életmódváltó programom is, ahol a csoporttagok folyamatos segítséget kapnak az életük átformálásához. Ebben az esetben az inzulinrezisztencia kezeléséhez szükséges megfelelő szakemberekkel együttműködésben történik a programban való részvétel.

A nőgyógyász, az endokrinolóus, a dietetikus, a coach, az edző szakmailag nagyon sokat tud segíteni az átállásban. Az egészségügyi szolgáltatókat kikerülni nem is szabad. De az orvos-szakemberek mellett a lelki erő építéshez jó, ha van valaki, aki végigment ezen a folyamaton és elérhető távolságban van.
Amilyen buktatóba bele lehet botlani ezen az úton, én belebotlottam. Hiszem, hogy ezáltal tudok gyakorlatias, azonnal beépíthető tanácsokkal segíteni az első perctől, megkönnyítve a mindennapok rutinjának átalakítását. Egy teljesen hétköznapi embertől életszagúan láthatják, hogy igenis ez kezelhető, beépíthető, sőt előnyre fordítható életmód.

NK: Mit üzennél és kinek?

HB: Azoknak a vállalkozásban gondolkodó, vagy már vállalkozásban dolgozó életmódváltóknak szeretnék üzenni, akik most még teherként élik meg az életmódváltást. Érdemes az életmódváltásba belevágniuk és az elért eredményeiket fenntartaniuk, mert egy olyan életminőségre tehetnek szert és olyan tartásra, ami az életmódváltás kényszerítő körülményei nélkül keveseknek sikerül.

Komoly hozadéka az inzulinrezisztens életmódnak az önismeret és az önfegyelem, ami a vállalkozói létben óriási versenyelőnyt jelenthet.

 

Inzulinrezisztenciával küzdesz? Itt nézz szét!
Amit a sikeres emberek tudnak ***VIDEÓ

Amit a sikeres emberek tudnak ***VIDEÓ

Egyesek olyan céltudatosan, határozottan járják útjukat, mintha megingathatatlanok lennének.

Mitől ennyire erősek? A hit? A cél? A magabiztosság? Melyik a kulcs?

Mitől tűnnek ezek az emberek legyőzhetetlennek és nagyon erősnek?